Tárgy: feljelentés - ELFOGTUNK EGY BÜNTETŐ-FELJELENTÉST,LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG,Tisztelt Cím,Sólyom László,Egészségügyi Minisztérium,Morvai Krisztina,Országos Választási Bizottság,Halmai Gábor,MTV1 Híradója,Herczeg Zita, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Tárgy: feljelentés

2008-01-07 20:10:55, hétfő

	ELFOGTUNK EGY BÜNTETŐ-FELJELENTÉST LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. Tárgy: feljelentés Tisztelt Cím! Tekintettel arra, hogy Magyarországon a jogalkotásról törvényt a jogalkotási folyamatban részt vevő államhatalmi és népképviseleti szervek folyamatosan és szándékosan megsértik, ráadásul ezen gyakorlatukon nyilvánvalóan nem is kívánnak változtatni, kénytelen vagyok ismeretlen tettes ellen feljelentéssel élni, annak érdekében, hogy a T. Ügyészség vizsgálja meg, hogy az alábbi cselekményekkel kapcsolatban megállapítható-e hivatali visszaélés vagy egyéb bűncselekmény alapos gyanúja , és amennyiben igen, az kit/kiket terhel: Folytatás, teljes dokumentum. LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf. 438. Tárgy: feljelentés Tisztelt Cím! Tekintettel arra, hogy Magyarországon a jogalkotásról törvényt a jogalkotási folyamatban részt vevő államhatalmi és népképviseleti szervek folyamatosan és szándékosan megsértik, ráadásul ezen gyakorlatukon nyilvánvalóan nem is kívánnak változtatni, kénytelen vagyok ismeretlen tettes ellen feljelentéssel élni, annak érdekében, hogy a T. Ügyészség vizsgálja meg, hogy az alábbi cselekményekkel kapcsolatban megállapítható-e hivatali visszaélés vagy egyéb bűncselekmény alapos gyanúja , és amennyiben igen, az kit/kiket terhel: 1./ A Kormány még 2006 őszén az első reformtörvények között terjesztette az Országgyűlés elé az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvényt (Ekt.), melyet a parlamenti többség meg is szavazott. Dr. Sólyom László köztársasági elnök, annak ellenére, hogy több, későbbi indítványozó között magam is felhívtam figyelmét a törvénnyel kapcsolatos formai és tartalmi alkotmányossági aggályokra, elmulasztotta a törvényt előzetes normakontrollra megküldeni, azt kihirdette. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárása során, 1098/B/2006. AB határozatában megállapította a jogalkotási eljárás szabályainak sérelmét, melyeket elég súlyosnak ítélt ahhoz, hogy a jogszabály közjogi érvénytelenségét megalapozza, azonban arra tekintettel, hogy a szakmai kamarák a közjogilag érvénytelen jogszabály alapján ekkora már szétverésre kerültek, a korábban gyakorolt szakmai önkormányzati és közhatalmi jogosítványaikat a végrehajtó hatalom már bekebelezte, az Alkotmánybíróság a jogszabály megsemmisítését érdemi indokolás nélkül a "jogbiztonság"-ra hivatkozva elutasította, ezzel véleményem szerint maga is megsértette az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdését. Az Alkotmánybíróság emellett nem merítette ki indítványomat teljes egészében és érdemben nem vizsgálta meg az önkormányzati jogosítványok elvonásával megvalósuló hatalomkoncentrációval és hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos érveimet. Véleményem szerint az egészségügyi szakmai kamarákat a jogalkotó szervek célzatosan próbálták meg eltakarítani az egészségügyi reform útjából annak érdekében, hogy az egészségügyi dolgozók ne tudják a reformfolyamat során szervezett és megfelelő súllyal képviselni szakmai véleményüket és érdekeiket. Álláspontom szerint ezt bizonyítja a törvényhez fűzött miniszteri indokolás, továbbá az, hogy az Országgyűlés még jelképesen sem tesz semmit annak érdekében, hogy a jogellenesen okozott sérelmet orvosolja. A törvényjavaslat (T/1036) miniszteri indokolása szerint ugyanis a közhatalmi, önkormányzati jogosítványok elvonását az előterjesztő tényszerű bizonyítékok nélkül, gyakorlatilag a kormány szubjektív, "nem tetszik" véleményével indokolja, azaz a kamarák azt a hibát követték el, hogy nem a kormány számára kedves, hanem annak nem tetsző, de szintén törvényben rögzített feladatukra helyeztek a kormánynak nem tetsző mértékben nagyobb hangsúlyt. Az indokolás pl. utalásszerűen sem említi meg, hogy az Egészségügyi Minisztérium hány felügyeleti eljárást folytatott le a "megfelelő" működés helyreállítása érdekében. Ami az Országgyűlést illeti, a fenti Alkotmánybírósági határozat után beadványban hívtam fel az országgyűlési képviselők figyelmét arra a tényre, hogy az Országgyűlésnek nem csak a jogellenes rombolásra, de annak helyrehozatalára (az elvont jogosítványok visszaadására), "önkéntes eredményelhárításra" is megvan a törvényes lehetősége. A mai napig ezirányú politikai szándéknyilatkozat sem hangzott el. 2./ Az előző, Ekt. ügyben a képviselőkhöz intézett beadványomban arra is felhívtam a T. Ház figyelmét, hogy a jogalkotási folyamat kritikus hibákban szenved, ezért kértem a T. Országgyűlést, hogy a további törvénykezés folytatása előtt sürgősen tegyen intézkedéseket ezek kiküszöbölésére (állampolgári szinten manapság a ládapakolás is tanúsított minőségirányítási rendszerben történik). Ezt követően a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) 12. § (3)-(4) bek., 18. § (1) bek. és 32. § és 37. § (3) bekezdésének megsértésével elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Nincsenek készen a törvény végrehajtási rendeletei, ezért azokat nem küldték meg a törvénnyel együtt véleményezésre és nem lehet azokat a törvénnyel egyidejűleg kihirdetni, továbbá hatástanulmány sem készült, legalábbis senki sem látta. A Jat. egyértelmű megsértését a köztársasági elnök is megállapította, ezért visszaküldte az Ebpt-t az Országgyűlésnek. Már most nyilatkoznak képviselők arról, hogy a Parlament az első februári ülésnapján változatlan tartalommal és változatlan jogellenességgel ismét el fogja fogadni a jogszabályt, figyelmen kívül hagyva ezzel az egyre fokozódó társadalmi ellenállást, akadályozva és ellehetetlenítve a Dr. Morvai Krisztina jogász, egyetemi docens által elindított, az Alkotmányon alapuló és a közvetlen demokrácia gyakorlásának igényét megtestesítő népszavazási kezdeményezést. Teszik ezt annak tudatában, hogy az Alkotmánybíróság épp egy másik egészségügyi privatizációs törvény, a kórháztörvény kapcsán részesítette alkotmányos védelemben a köztársasági elnöknek a törvényjavaslat visszaküldésére tett intézkedését és marasztalta el a T. Házat a formális és nem érdemi újratárgyalás miatt (63/2003. (XII. 15.) AB határozat). Márpedig, ha a képviselők előre tudják, hogy ugyanolyan jogsértően ismét el fogják fogadni a törvényt, akkor érdemi tárgyalásról, egyetlen ülésnap alatt szó sem lehet. Mindezt véleményem szerint csak azért, hogy a Kormány még a jelenlegi, teljes mértékben egybefonódott törvényhozói és végrehajtói hatalom regnálása alatt fel tudja bomlasztani a jelenlegi, működő társadalombiztosítási rendszert, egyetlen havi minimálbért terhelő egészségügyi célú közterhek értékéért áruba bocsássa és a magántőkének felkínálja az állampolgárok egységes elvek szerinti egészségügyi ellátását, továbbá az ország rendszeres járulékbevételeit. Véleményem szerint az, hogy az állampolgárok rovására és tiltakozása ellenére kívánnak a jogalkotásban résztvevő szervek jogtalan előnyt biztosítani a magántőkének, egyúttal jogtalan hátrányt okozni a választópolgároknak bizonyítható az alábbiak szerint: A törvényjavaslat kidolgozása végig a kisebbik koalíciós párt nyílt fenyegetőzése árnyékában zajlott, a nagyobbik koalíciós párt a hatalom megtartása érdekében kényszerült a választási programjában nem szereplő piacnyitásra, ezzel saját választóinak becsapására. A legnagyobb társadalmi alrendszer átalakítása a demokratikus hatalomgyakorlás szabályainak, így például a jogalkotási törvénynek és a Házszabálynak sorozatos megsértésével zajlik jelenleg is. A törvény első zárószavazásának napján állítólag az előterjesztő még 100 feletti módosító javaslatot nyújtott be, amiből egyértelmű, hogy a képviselőknek fogalma sem lehetett, hogy akkor pontosan mit is szavaznak meg. A koalíció a Jat. sorozatos megsértésével, parlamenti fölényének kihasználásával sürgősséggel verte át a T. Házon az élethez és egészséghez való alapvető jogot meghatározó legnagyobb társadalmi alrendszer átalakítását, méghozzá oly módon, hogy a házszabálynak való megfelelési igény látszatát sem kívánták fenntartani, így például elfogadtatták az indokolás nélküli sürgősségi javaslatot. A képviselők esküjükben többek között megfogadják, hogy munkájuk során lelkiismeretesen járnak el és a jogszabályokat megtartják. Ennek a követelménynek álláspontom szerint biztosan nem felel meg, ha úgy adják voksukat egy jogszabályra, hogy a szakmai szabálynak számító jogalkotási eljárási szabályokat megszegik, a jogszabály végleges szövegét és tartalmát alaposan nem ismerik, továbbá a "summás" eljárással egyben a választóikat abban is meg kívánják akadályozni, hogy a számukra az Alkotmányban biztosított törvényt megerősítő népszavazás intézményével éljenek. Bizonyítja a célzatot továbbá, hogy az előterjesztő a meginvitált magánbefektetőktől el sem várja, hogy a porba döngölt OEP költségszintjén (1-1,5%) próbáljanak meg "javítani az ellátás minőségén", helyből 4%-os működési költséget engedélyez a megalakuló pénztáraknak. Azt sem mutatja ki részletesen a miniszteri indokolás, hogy a profitot is beleszámítva hatszorosra növekvő költséggel működő pénztárak ugyanannyi járulékbefizetésből hogyan fognak legalább azonos szintű és volumenű szolgáltatást nyújtani. Az is érthetetlen, hogy amennyiben mégis lenne kb. 6%-nyi hatékonysági tartalék a rendszerben, azt miért nem a járulék-tulajdonosok érdekében próbálja meg kiaknázni a jogalkotó. Egyébként hiányoznak a törvényből a szolgáltatások minőségének és volumenének monitorozására vonatkozó garanciális szabályok is. 3./ Az Alkotmány 78. §-a szerint az Alkotmány végrehajtásáról a Kormány gondoskodik, és köteles a végrehajtáshoz szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni. A Kormány mulasztása következtében az állampolgárok nem tudják megfelelően gyakorolni a törvényt megerősítő népszavazás intézményét, ráadásul a fennálló joghézag áthidalásakor a népszavazási kezdeményezéssel érintett intézmények (nevezetesen az Országos Választási Bizottság és az Országgyűlés) sem a joggyakorlás előmozdítását (in dubio pro reo), hanem épp annak akadályozását tekintik vezérelvnek. Ez kitűnik Dr. Halmai Gábor alkotmányjogász, az OVB elnökhelyettesének az MTV1 Híradója számára adott nyilatkozatából, melyben az OVB elutasító döntését vetítette előre, továbbá az Országgyűlés azon igyekezetéből, hogy minél előbb elfogadásra és kihirdetésre kerüljön az Ebpt., mielőtt a választópolgárok kifejezhetnék a megerősítő népszavazás megtartására vonatkozó akaratukat. Álláspontom szerint az Alkotmány és a jogalkotási törvény folyamatos megsértése a törvényhozási eljárásokban azért különösen veszélyes a társadalomra, mert az Alkotmány 77. § (2) bekezdése szerint az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek, és ennek az üzenetnek példamutatással való a közvetítése a társadalom számra a jogalkotó szervek hivatalos . Tehát vagy mindenkire, vagy senkire. Azzal, hogy mindez a jogalkotásban eljáró hivatalos személyek esküvel megerősített hivatali kötelessége. A jogalkotási eljárás szándékos és sorozatos és jogi következmények nélküli megsértése viszont az Alkotmány 77. § (2) bekezdése alapján az állampolgárokat is felmenti a jogkövető magatartás követelménye alól, felborítva ezzel az egész társadalmi rendet. Az tiszta sor, hogy a döntések tartalmáért a döntéshozók politikai felelősséggel tartoznak. Az azonban jogállamban elképzelhetetlen, hogy a döntéshozási folyamatra vonatkozó jogszabályok (melyek a jogászok és szakjogászok tömegeit alkalmazó döntéshozók számára szakmai szabályok) célzatos megsértéséért ne tartozzon senki jogi, sőt büntetőjogi felelősséggel. Szeged, 2008. január 3. Tisztelettel:Dr.Herczeg Zita http://giulio.freeblog.hu/files/LEGF%C5%90BB%20%C3%9CGY%C3%89SZS%C3%89G.doc

0 komment , kategória: Általános

Címkék: ellehetetlenítve, elképzelhetetlen, alkotmánybíróság, lelkiismeretesen, hatalomgyakorlás, kezdeményezéssel, választópolgárok, jogellenességgel, zárószavazásának, helyrehozatalára, érvénytelenségét, jogosítványaikat, törvényjavaslat, állampolgárokat, reformtörvények, költségszintjén, visszaküldésére, kiküszöbölésére, cselekményekkel, végrehajtásáról, alkotmányossági, alkotmányjogász, országgyűlésnek, példamutatással, megsemmisítését, nyilatkozatából, kihasználásával, normakontrollra, reformfolyamat, követelménynek, jogszabályokat, megállapítható, népképviseleti, megállapította, feljelentéssel, hatástanulmány, jogalkotásról törvényt, jogalkotási folyamatban, alábbi cselekményekkel, első reformtörvények, egészségügyben működő, parlamenti többség, törvénnyel kapcsolatos, törvényt előzetes, jogalkotási eljárás, jogszabály közjogi, szakmai kamarák, közjogilag érvénytelen, korábban gyakorolt, végrehajtó hatalom, jogszabály megsemmisítését, önkormányzati jogosítványok, ELFOGTUNK EGY BÜNTETŐ-FELJELENTÉST, LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG, Tisztelt Cím, Sólyom László, Egészségügyi Minisztérium, Morvai Krisztina, Országos Választási Bizottság, Halmai Gábor, MTV1 Híradója, Herczeg Zita,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]